Március 15., Budapest

  2013/03/15 - 09:16 |
Leave a comment

kishegyes_keleti_temeto (7)Nemzeti érzések tekintetében valamiféle erősödést éltem meg a kollektív magyar tudathoz történő kapcsolódás által. Nem szokta a paraszt a szántást – járja a mondás felénk, mitagadás magam is nehezen álltam át az otthoni magyarról az itthonira. Március 15. Nemzeti ünnep, mely mélyen gyökeredzik a magyarság történelmében és ritkaság számba menve ugyanazt jelenti a határokon belül és azokon túl is: ébredést és lázadást az elnyomás ellen. Furcsamód ez is valahogy rímel Kishegyes nevére, a szülőfalum sajátos történetére. Ismét némi honvágy íze úszik a számban, melyet a reggeli keserű kávé és cigarettafüst dekadens bukéja sem tud legyűrni. Tovább!>>>

E’kóbászolások a Zene világában – TOP10 dal az árnyékzónából

  2013/03/13 - 07:23 |
Leave a comment

Sound_Scape_by_Andross01Fiatal korunkban megszokott volt, hogy a zenei ízlés minden tekintetében reprezentáns médiumok határozták meg a fülbevaló slágereket, pl.  német VivaTv, vagy a magyar és szerb kereskedelmi rádiók – bár hála az égnek mégsem lettünk turbófolk hívők. Bár ugyancsak megbocsáthatatlan  a közös pont a barátokkal, hogy mindenki ismeri Britney hamvas, első éveinek dalszövegeit, sőt még a performansz is beégett valahová jó mélyre. Ekkor még mindenki hitt a popdíva szüzességében vagy éppen Cher feltámadásában, esetleg a Backstreet Boys feloszlathatatlanságában. Mára a zenei inputok palettája exponenciális növekedéssel bővült ki, hála a digitális világ hízásának és a stream lehetőségek széles körének. Ma már lehetőségünk adódik tényleg meghallgatni szinte bármit és eldönteni mihez igazítjuk a saját kis világunkat. Tovább!>>>

Fényképezés, csak úgy – a digitális emlékfagyasztás szépségei

  2013/03/04 - 23:31 |
Leave a comment

15-2013-03-02 (64)Reális vergődés egy alkotó számára, mikor egyszerűen eszközök híján marad. Amikor elköltöztem otthonról ugyan sikerült elcipelnem az asztali számítógépemet, de folyamatosan odázgattam az írást, inkább mászkáltam a városban és vittem a meggyötört kis fényképezőgépemet vizuális emlékek után koslatva, míg nyár közepén ki nem múlt szegény pára. Nem volt mai gyerek, ez tény, így hát mikor a kincstár olyan állapotba került, hogy az vállalhatóvá tette, beruháztam egy új kamerába. Kezdetben nem számoltam különösebben , de amikor a Gellért-hegyi kirándulás után több, mint 200 fotóval tértem haza elmerengtem, hogy miként fordult ki a világ a sarkából, hála a digitális éra beköszöntének.  Tovább!>>>

10+1 dolog, ami kishegyesiként megdöbbentett, mikor Budapestre költöztem

  2013/02/24 - 21:41 | ,
Leave a comment

budapest_citadellaMindenki életében elérkezik a kritikus pont, amikor reális igény merül fel benne arra, hogy a feje tetejére állítsa a saját életét. Van aki új szerelembe kezd, új hobbit űz, lecseréli a ruhatárát, elválik és igen, van       aki hozzám hasonlóan elköltözik, no nem csak a szomszéd utcára megy lakni, vagy két településsel arrébb, hanem az országhatár túloldalára, ott is lehetőleg kipécézve a fővárost. Budapest egy falusi fiatal szemszögéből maga a főnyeremény, módosítok: addig az, míg otthon a számítógép előtt ülve a Google fotók láttán csorog a nyála. A valóság kicsit színesebb, nem nélkülözve a sötétebb tónusokat sem. Íme pár számomra megdöbbentő tény: Tovább!>>>

A boldogság kék madara

  2013/01/28 - 22:21 |
Leave a comment

Blue_Bird_by_NzemanAz emberek mióta hitrendszerük kikerekedett és konyítani kezdtek valamelyest a szimbolizmushoz, nagy előszeretettel választottak képtelenebbnél képtelenebb állatokat az élet kvázi csodás dolgainak kifejezésére. Ilyen a japán kitsune, a hét farkú ezüstróka aki a bölcsesség szimbóluma, vagy a magyar folklór csodaszarvasa is. Ama bizonyos kék madár is ezek közé tartozik, attól függetlenül, hogy eredete ismeretlen és egy hollywoodi filmből köszön vissza. Az egyszerű csodának ad kifejezést, amikor egy emberi lény úgy általában elégedett a mindenség létezésével. Ez az érzés tarthat pár másodpercig, órákig, napokig, de soha nem végtelen. És amit még tudni kell róla feltétlen: mindig véletlenül repül ez a madár a vállunkra és elkapni képtelenség. Vannak mégis akik ádázul vadásznak rá…  Tovább!>>>

Akira Útja

  2013/01/25 - 21:58 | ,
Leave a comment

path_by_anndr-d3ll4syMint alkotó nagyon sokat gondolkodtam rajta, hogy vajon mennyi potenciál van még Akirában és az ő cirka négy éve folyamatosan dokumentált utazásában. Mivel az út metafizikai síkon van jelen számára, ezért annak jellegét nem csak a megtett kilométerek határozzák meg, hanem a megismert emberek, megélt események, megtapasztalt érzések és érzelmek is. A decemberek végén a tisztesség úgy diktálja, hogy számadást kell tartanunk, amit én is és Akira is készségesen megtesz, ám ez az indigó papíros, tinta ceruzás számítgatás és rubrikába firkálás a francia kockás füzetlapon rendre feldob egy csomó kérdést is a jövőre vonatkozólag. Tovább!>>>

Gomenasai, Fifi!

  2013/01/19 - 10:05 |
Leave a comment

Puli- Rezgő kézzel nehéz rúzsozni, de ennyi kell azért mégis. – gondolta, miközben valamiféle ívet igyekezett kialakítani elvékonyodott ajkain, melynek ráncai mindig telefutottak a ciklámenszín festékkel. Néhanapján túl sokat tett fel, ekkor leginkább bohóchoz hasonlatossá vált, de be nem vallotta volna és egyébként is, csak a házvezető nője láthatta, az meg nem szólt. Nem a vendégek miatt, vagy hogy visszaidézzen valamit hajdani fiatalságának szépségéből. Az úgyis lehetetlen, főleg így, nyolcvan körül, egy komolyabb agyvérzés után. Járókeret nélkül mozdulni sem bír már. Az élettudatot erősítette magában a rúzzsal, meg a fürdés után hajára permetezett “ehotonnal”, mely az ősz fürtöket enyhén szürkés-lilás árnyalatúra festette. A múltból nem maradt meg semmi, csak a mindennapos szertartások, meg a vénséges vén Fifi kutyája, aki bejárati ajtó lépcsőjén álmodott még azokról az időkről amikor még nem volt vak. Tovább!>>>

A szabadkai “jogurt” nyomában

  2013/01/09 - 06:59 |
Leave a comment

suboticki_jogurtAkik elköltöztek Vajdaságból (Észak-Bácskából) és földgolyó bármely pontjára is vándoroltak, bizonyos, hogy szembe kerültek a világ legégetőbb problémájával, mely jóval túlmutat a hitelválságon és a túlnépesedésen. A joghurt! Igen kedves olvasók, a joghurt soha nem szűnő, kínzó dilemmája ez! Tudom, érthetetlen, de gyorsan elmagyarázom! Tovább!>>>

Év végi szummázás – Akira Útja 2012

  2012/12/31 - 17:56 | ,
Leave a comment

obliviate_by_gorilla_ink-d4ivl3dAz emberiség legnagyobb vívmánya a kerék és a pénz feltalálása mellett a tovafolyó idő keretbe szorítása jobban mondva múlásának mérése. Ezen keretek percek, órák, napok, hetek, hónapok és évek formájában fejezik ki a tovatűnő, vissza csak az emlékezet által hozható pillanatokat. Az egy éves periódusok pedig már régóta egyfajta számadásról szólnak, a boltokban leltárakról és az élet minden más területén az összegzésről, a hátunk mögött hagyott óév átlagolásáról. Nincs ez másként a blogok esetében sem. A technikai jellegű információk ecsetelése  mellé pedig remek alkalmat nyújt a számadás a blogger szemüvegén át nézve a magát az alkotót ért hatások, élmények és tapasztalások illetve az ezek által indukált felismerések és tanulságok kiemelésére. Tovább!>>>