Kellemes tavaszi langymeleg, valahol a belváros egyik sétálóutcájának kávézója előtt ücsörögve a forró fekete egyik elfajzott rokonát kortyolgatva előkerülnek a szőnyeg alól olyan témák is, melyeket okkal nem bolygatunk. Tény, hogy otthon éppen választások zajlottak és a nép az urnák elé járult újra karikázni. A szabad választás és annak hatásossága már régen megkérdőjelezhetővé vállt, persze a hangsúly talán nem is ezen van, hanem a tényen, hogy szülőfalunk átlagemberének életébe miként gyűrűzött be a politika. Tovább!!>>>
Már csak ennyit kell aludni az új Ubuntu kiadásáig:
Távcső
Szocpol
-
Friss állomások az Úton
Állomások találomra
Menetrend
Csomagmegőrző
Iránytű
Fűnyírós társak az Úton
- Nóra Írásai
- Legalizabb
- Tollkoptató blogja
- :: prae blog ::
- Elmélkedések
- Varga Ervin blogja
- Fűnyíró.hu
- Bonyolítok
Irodalom
Olvasnivalók Útközben
Forgalom az Utakon
Oldalak
- Mostanság: 236
- A héten: 2,049
- A hónapban: 8,887
- Éppen Úton: 8
A last minute akciók egyik nagy erénye, hogy szinte aprópénzért juthat a hétköznapi színházlátogató is jegyhez, bár számolni kell annak esélyével is, hogy a tíz órával a kezdés előtt lefoglalható helyek nagy hányada elégtelen rálátást biztosít a színpadra. Persze nem is lennénk mi végtelenül pozitív beállítottságúak, ha erre nem azt vágtuk volna rá: legalább egy teljesen más szemszögből láthatjuk a színi előadást, mint a nézőtér közepén helyet foglaló művészetkedvelők prominens elitje. Jég csörgött rám dél körül, hogy van egy csomó lehetőségünk színházlátogatásra és közel három percen keresztül sorolta az olcsón megtekinthető darabok listáját, míg én vaktában a „Lovakat lelövik, ugye?” címnél ragadtam le. 
Sok fogadalmam volt már életemben, általánosságban ezek többségét be is tartottam – leszámítva a meglehetősen túlzó, újévi fogadalmakat. Budapestre kerülésem előtti két hetében már elindult a promóció: Szabó István álmodta vászonra Szabó Magda regényét, az írónő egyik legszebb, legmeghatározóbb, legkarakteresebb művét, az Ajtót. Ezidáig sokan azon a véleményen voltak, hogy mivel ez egy lélektani regény, szinte filmre vihetetlen… Kicsit egyet is értek, kicsit ellenkezem is, de első idegenben töltött hetem nagy eseménye kétségtelenül a Mamut pláza mozijában vetítésre kerülő film lett – vagy csak lehetett volna? 
Ebben is mekkora eget verő különbség van… A rongyok és szövetek címkéinek már-már vallásos imádata, a butikok aurájának figyelembe vétele, a vásárlóközönség összetétele, a eladók modora, az akciók gyakorisága és végezetül az árcédulák szemtelen pöffeszkedése – melyen (ó mily kedvesek is ) a környezők országok pénznemében is feltüntetik az árakat. 
Az utolsó részben pedig következzen a tudomány és a spiritualizmus metszéspontján lévő árnyékzóna bemutatása, mely egy emberibb nézőpontból vizsgálja a mindenki életébe előbb utóbb bekopogtató kiégés jelenség mibenlétét. A transzperszonális pszichológia mostohagyerekként kezelését át kell gondolni, hisz már ahogy az előző részben is feltártuk Jung nyomán: az emberi léleknek/elmének szüksége van a spiritualitásra , hogy képes legyen harmonizálni a belső és a külső világ között. 
