Választásaink árnyékában

Kellemes tavaszi langymeleg, valahol a belváros egyik sétálóutcájának kávézója előtt ücsörögve a forró fekete egyik elfajzott rokonát kortyolgatva előkerülnek a szőnyeg alól olyan témák is, melyeket okkal nem bolygatunk. Tény, hogy otthon éppen választások zajlottak és a nép az urnák elé járult újra karikázni. A szabad választás és annak hatásossága már régen megkérdőjelezhetővé vállt, persze a hangsúly talán nem is ezen van, hanem a tényen, hogy szülőfalunk átlagemberének életébe miként gyűrűzött be a politika. Tovább!!>>>

Elvándorlásaink okán…

Az életkedvet visszanyerni mindig viszontagságokkal teli vállalkozás. A kiégés igen fiatalon szívszorító: mind látni, mind magunk is átélni. Ott álltam a megszerzett középiskolai diplomámmal és egész egyszerűen semmi sem jutott eszembe. Nem tudtam mit is tehetnék, nem ismertem a következő lépést. A sejtés már akkor is bennem élt: nem itt, nem ezen körülmények szükségesek ahhoz, hogy a valódi életemet élhessem, az ezen túllévőt. Az elvándorlás lehetősége akkor még kivitelezhetetlen feladatnak tűnt, hisz anyagi helyzetem csupán az elkövetkező hétre redukálta a jövő fogalmát, de az is gyakran előfordult, hogy még a következő nap is puszta ködbe burkolódzva várt rám az utcasarkon túl. Tovább!>>>

Budapesti Napló – egy körülményes hazajutás kálváriája, na meg a szőkék…

A Kishegyesről Budapestre történő utazás talán legegyszerűbb, legkényelmesebb és leginkább élménydúsabb utazási módozata mind a mai napig a vasúti közlekedés, ezen is felül a Topolyáról induló nemzetközi gyorsvonattal, az Avalával történő „száguldás”. A gyakorlott utazó pontosan tudja mire számítson, de még első, hosszabb távú vonatozásait éppen megélő gyanútlan személyem csupán mendemondákat hallott az Avala-élményről. Igen, létezik ilyen szájról szájra járó definíció: Avala-élmény, de ezt megelőzően a jegyvásárlás viszontagságairól szólnék pár szót. Tovább!>>>

Színházban: A lovakat lelövik, ugye?

A last minute akciók egyik nagy erénye, hogy szinte aprópénzért juthat a hétköznapi színházlátogató is jegyhez, bár számolni kell annak esélyével is, hogy a tíz órával a kezdés előtt lefoglalható helyek nagy hányada elégtelen rálátást biztosít a színpadra. Persze nem is lennénk mi végtelenül pozitív beállítottságúak, ha erre nem azt vágtuk volna rá: legalább egy teljesen más szemszögből láthatjuk a színi előadást, mint a nézőtér közepén helyet foglaló művészetkedvelők prominens elitje. Jég csörgött rám dél körül, hogy van egy csomó lehetőségünk színházlátogatásra és közel három percen keresztül sorolta az olcsón megtekinthető darabok listáját, míg én vaktában a „Lovakat lelövik, ugye?” címnél ragadtam le. Tovább!!>>>

A bumerángok nem jönnek vissza

Léteznek az emberek múltjában régi történetek… Habár az elmúlt idő hossza nyúlfarknyinak tűnik a történelem nagy hullámveréseihez viszonyítva, mégis az egyén, a szemlélődő nézőpontjából irdatlan távolságot sejtet a visszatükröződő gyerekkor hol homályosan, hol kristálytisztán remegő árnyképe a letűnt napok tavának vizén. Köldökzsinór valami elveszetthez, mely a felnőtté válással végleg elszakad. Visszahozhatatlan a történetünk, valahol minden elveszik útközben. Ahogy a Pecze-kastély évről évre egyre rohamosabban lesz az enyészeté, vagy ahogy a bumerángok már nem engedelmeskednek a karom szándékának.  Tovább!>>>

Ajtótól ajtóig – Szabó Magda világsikerű regénye és a film ami nem működik

Sok fogadalmam volt már életemben, általánosságban ezek többségét be is tartottam – leszámítva a meglehetősen túlzó, újévi fogadalmakat. Budapestre kerülésem előtti két hetében már elindult a promóció: Szabó István álmodta vászonra Szabó Magda regényét, az írónő egyik legszebb, legmeghatározóbb, legkarakteresebb művét, az Ajtót. Ezidáig sokan azon a véleményen voltak, hogy mivel ez egy lélektani regény, szinte filmre vihetetlen… Kicsit egyet is értek, kicsit ellenkezem is, de első idegenben töltött hetem nagy eseménye kétségtelenül a Mamut pláza mozijában vetítésre kerülő film lett – vagy csak lehetett volna? Tovább!>>>

A gondolat sebessége

A gondolat sebessége egyesek szerint a leggyorsabb a világon. Báris ami az emberi elme számára a még felfogható tartományon belül mozog. A fény terjedésének gyorsaságát csak villódzásként érzékeljük, viszont a gondolat, az ötlet kialakulása, tudatosodása még a figyelmi határ egy keskeny sávján lavírozva megteremti az illúziót. Az illúziót, ami a sebesség érzékelésének tekintetében jön létre. Tovább!>>>

Török kávé

Feketén forró gőz, az ital felszíne visszatükrözi a fölé boruló arcélének negatívját. Hamisítatlan illata visszahoz valamit a régi gyerekkorból. Mikor még a sarki boltban, helyben pörkölték és darálták a kávébabot. Azokból az időkből, amikor még láthattuk mi kerül a papírzacskóba, mely száját kapcsozóval zárta le Ági néni. A boltot is csak így hívták: Ági bolt. Tovább!>>>

Divat(ok)

Ebben is mekkora eget verő különbség van… A rongyok és szövetek címkéinek már-már vallásos imádata, a butikok aurájának figyelembe vétele, a vásárlóközönség összetétele, a eladók modora, az akciók gyakorisága és végezetül az árcédulák szemtelen pöffeszkedése – melyen (ó mily kedvesek is ) a környezők országok pénznemében is feltüntetik az árakat.  Tovább!>>>

Lakások és zajok / életkép a betonkockákban

A lakás óracsörgés előtt… Talán reggel, vagy még csak hajnal? Új életszemléletre lesz szükség a megszokáshoz. A valóság szövetének új szálai teljesen más mintázatúak. A megszokott dolgokat örvény nyeli el. Félelmes és újszerű minden nesz a pirkadatban. A felső szomszéd cammog, majd hosszasan csobog a víz, wc öblítés, majd reggeli zuhany – bár is erre lehet következtetni, mert csak pár percig tart. Hét körül sűrű ajtócsapódásoktól visszhangzik a lépcsőház, a liftkabin nyöszörög az emeletek között drótkötelein lengve, mint egy cyberpunk fémtestű marionett bábú. (more…)